Életmódtippek a közelgő télre

Egészségünkre!, Szerző: Kunkli Balázs - 2018. November 19. 1052

„Áron is megvegyétek az alkalmat, mert a napok gonoszok.” (Efézus 5:16)

Ezen igevers kapcsán ritkán szoktunk a felhívás teljesítésének előfeltételeire gondolni. Néhány esetet kivéve, az Istentől kapott elhívásunknak általában jobban eleget tudunk tenni, ha jó egészségnek örvendünk, amiért őszintén szólva egész sokat tehetünk. Köreinkben egészen alapvető annak a ténynek az ismerete, hogy a Bibliában leírt egészségügyi tanácsok alkalmazása számottevő, érzékelhető előnnyel jár azokkal szemben, akik nem eszerint élnek. További áldásként foghatjuk fel mindazokat az egészen részletekbe menő tippeket, amik Ellen G. White szolgálata révén jutottak el hozzánk. Ezek után nem spekuláció kijelenteni, hogy Isten érdekelt az egészségünkben. Nem csak azokéban, akik nyíltan vallják nevét, hanem minden teremtménye jólétében.

Igazán kiváltságos időket élünk az egészséggel kapcsolatos tudás tekintetében. Minden területen –beleértve az élettudományokat is – ún. adatrobbanásnak lehetünk szemtanúi. Soha eddig nem lehetett ilyen könnyedén, ilyen gyorsan akár hosszú évekkel ezelőttitől kezdve egészen a legfrissebb tanulmányok, kutatások eredményeihez hozzáférni, mint ma. Csak pl. az orvostudományi kutatásokban hatványozottan megnőtt az informatika, technológia fejlődésével az adatok keletkezésének üteme. Érzékeltetés szempontjából az ezredforduló környékén még évekbe telt, mire a ~3 milliárd DNS-bázispárból álló teljes, haploid, azaz egyszeres kromoszómaszerelvényű emberi genom szekvenciáját megállapították (szakszóval: megszekvenálták). Manapság már a legkorszerűbb készülékkel akár 1 napon belül ez meg is van. Az adatokat természetesen számítógépes algoritmusokkal dolgozzák fel, a szekvenálás után kapott nyers adat ~200 gigabyte (gigabájt) tárhelyet foglal el, és itt csak egy személy genomjáról beszélünk. (1) Képzeljük csak el, mekkora adatmennyiség lehet a kutatóintézetekben vagy ezeket összesítve világszinten!

Ez után az extravagáns bevezető után a genomikától elvonatkoztatva más egészségtudományi területen is utolérhetetlenül gyarapodik a tudás. Az egészen közönséges, hétköznapi embert érintő, apróbb egészségügyi problémákat is kutatják, ami már önmagában meglepő lehet némelyeknek: „nahát, ilyen is van?”.

Röviden nézzünk meg néhány költséghatékony egészségjavító praktikát, amit tudományosan is megvizsgáltak, hogy ezeket gyakorolva akár egyszer se betegedjünk meg a közelgő télvíz idején!

Elsőként egy Hollandiában, a 2014/2015-ös 21 hétig tartó influenzajárvány idején végzett randomizált, kontrollált vizsgálat eredményeit tekintsük meg, amiben a hideg zuhany egészségre és betegszabadság hosszára gyakorolt hatását értékelték. (2) Érdekességképpen jegyzem meg, hogy az orvostudományban a különböző új gyógymódokat igazoló bizonyítékok ranglétráján első helyen szerepelnek az ilyen randomizált, kontrollált típusú vizsgálatok, és csak utolsóként a szakértők véleménye. (3) 3018, 18 és 65 év közötti résztvevője volt a kísérletnek. Különböző csoportokba osztva 30, 60 és 90 másodperces (1:1:1:1) meleg-hideg vizes zuhany ciklusok váltakozása jelentette a kezelést, tehát 2 meleg, 2 hideg cikluson kellett átesniük 30 napon át, majd ezt 60 napig saját felelősségre folytathatták, a 90 nap végeztével pedig kiértékelték az eredményeket. A résztvevők jelentéseiből gyűjtött adatok alapján 29%-kal csökkent a betegség miatt kivett napok száma. Érdekes és talán bátorító tanulság, hogy a hideg ciklus időtartama nem változtatta meg a számokat. A rendszeres testmozgást végzők körében 35%-kal volt kevesebb a betegség előfordulása. A rendszeres testmozgást és a 4 ciklusos meleg-hideg váltózuhanyt vegyítve 54%-kal csökkent a munkából hiányzás ideje. Talán a legjelentősebb adat, ami a kezelés hasznossága mellett érvel, az rejtélyes módon a résztvevők hideg zuhany önkéntes folytatására való hajlandóság volt, ugyanis a kellemetlen érzés ellenére 91% fejezte ki szándékát, de végül csak 61% állta a szavát. Mint jótékony hatást, legtöbben az éberség javulását említették. Mivel a legnagyobb fiziológiai változás az első 30 másodpercben történt, inkább idegimpulzusoknak, mintsem a keringésbe szabaduló hormonoknak tulajdonították a kedvező kimenetelt.

A hidroterápia mellett érdemes több vonalon is bebiztosítani magunkat. Létezik olyan, számunkra elérhető gyümölcs, ami nagyobb védettséget biztosít más gyümölcsökkel szemben? 2, külön-külön korcsoporton végzett új-zélandi tanulmány szerint igen. Mindkettőben a sárga belsejű/húsú, új-zélandi arany (gold) kivit vizsgálták. Az elsőben a 65 év feletti korosztályból válogattak ki 32 jelöltet, akiket két csoportba soroltak. (4) 4 héten át az egyik csoport napi 2 banánt, a másik 4 kivit evett, majd egy 4 hetes „tisztulási” szakaszt követően menüt cseréltek. Míg a felső légúti megbetegedések előfordulásában nem volt különbség, annak időtartamában már annál inkább. A beteg banánevők 5 napig küszködtek torokfájással és orrdugulással, a kivis csoportban pedig már 1–2 nap után jobban érezték magukat. A vérvizsgálat eredményei magasabb szérum C-vitamin szintet igazoltak. Ha már szóba jött a C-vitamin, szeretném megragadni a lehetőséget egy tévhit eloszlatására. Többen hivatkoznak arra, hogy Nobel-díjas tudósok napi több gramm C-vitamint fogyasztottak, mint pl. a szóban forgó vegyület felfedezője, Szent-Györgyi Albert, és ebben látták a hosszú élet titkát. Az ember biológiája korántsem olyan egyszerű, hogy egyváltozós egyenletekkel írjuk le az egészséget meghatározó természeti törvényeket.

Egy C-vitamin-, alias aszkorbinsav-felszívódással, elérhető legmagasabb szérum szinttel foglalkozó, számos korábbi kísérlet eredményeit áttekintő irat szerint (5) már napi 100 mg fogyasztása után ki lehetett mutatni ezt a vitamint a vizeletben. Magyarul már ez a 100 mg sem hasznosult 100%-ban, a szervezet valamennyit feleslegesnek ítélt belőle. E dózis mellett az immunsejtek (limfociták, neutrofilek és monociták) telítettek voltak, valamint a vérben elérhető legmagasabb C-vitamin-szint 70%-át mérték. Teljes telítettséget pedig napi 1000 mg-nál detektáltak. A magyarázat erre az aszkorbinsav-transzporterek telítődése, vagyis bizonyos mennyiség felett ez a vegyület fel sem szívódik a tápcsatornából. Ezt az 1000 mg-ot is célszerűbb több adagra elosztani egy nap folyamán. Ha ezt jelentősen túlhaladjuk, csak egy kiadós hasmenést köszönhetünk majd magunknak.

Visszatérve az új-zélandi kivire, az idősek mellett 66 óvodás korú gyermeken is tesztelték a gyümölcs egészségvédő hatását ugyanebben a banán-kivi „forgószínpados” felvonásban. Itt nem csak, hogy rövidebb ideig tartottak az influenza tünetei, hanem már 45%-kal kevesebb gyermek betegedett meg egyáltalán. (6) Ez alapján akár mondhatnánk, hogy a kivit receptre fogyaszthatnánk, azonban sajnos minden 150 gyerekből 1 esetében valami mást kell keresnünk, mivel a tej-, tojásallergiák után a földimogyorót leelőzve a kivi végzett harmadik helyen. (7)

Végül, de nem utolsó sorban egy rendkívül fontos vitaminra szeretném felhívni a figyelmet. A C-vitaminhoz hasonlóan ennél is sok ember átesett a ló túloldalára, de mégsem érdemes olyan lejáratottnak tekinteni, hogy legyintsünk rá. Valóban nem lesz jobb tőle, ha a hajunkra is ezt kenjük, viszont egészen hosszú azoknak a betegségeknek a listája, melyek kialakulásának kockázata jelentősen megugrik, ha kórosan alacsony ennek a vitaminnak a szintje: csontritkulás, különböző szívbetegségek, több ráktípus, autoimmun betegségek, fertőző betegségek és még a szezonális nátha is. (8) A molekuláris biológiai módszerek folyamatos fejlődésével egyre több jelátviteli útvonalban igazolták sokszor központi szerepét. Egy 2013-as tudományos cikk szerint több mint 900 (!) gén expresszióját, azaz kifejeződését szabályozza, (9) amely gének nagy valószínűséggel további gének megnyilvánulására vagy elcsendesítésére lehetnek hatással. Nem lenne meglepő, ha ez a szám azóta már az ezret is meghaladta volna. Idén, 2018-ban, egy új, 4. kiadásban 2 db, egyenként közel 1100 (10) és 1200 oldalas (11) kötet jelent meg, amelyek csak ennek a vitaminnak a biokémiájával, az egészségben és különböző betegségek kezelésében betöltött szerepével foglalkozó tudományos munkákat foglalják össze. Talán már ki is találtad, kedves olvasó, hogy a D-vitaminról van szó. Mennyit érdemes szedni belőle? Az Amerikai Egyesült Államokban működő Nemzeti Tudományos Akadémia (NAS) Orvostani Intézetének 2011-es jelentése szerint (12) a napi 2000 IU (nemzetközi egység) helyett ajánlott 4000 IU adag esetén sem volt bizonyítható semmilyen kedvezőtlen hatás gyermekeknél vagy felnőtteknél. A D-vitamin számos jótékony hatását mind a veleszületett, mind az adaptív immunrendszer szabályozásán keresztül éri el.

 

A lista korántsem teljes, a fokhagyma lélegzetelállítóan hatásos vegyületeit (13), a gyömbért (14) és kamillát (15) már csak említés szintjén ajánlom további olvasásra.

A sok hasznos ismeretnek lehet egy hátulütője is, amit látnunk kell: ha az ember túlságosan elbízza magát, nem érzi többé az Istenre utaltságát. Krisztus szavai figyelmeztetnek minket: „Nálam nélkül semmit sem cselekedhettek.” (János 15:5) Az egészségünkért nagyban felelünk, de nem minden a mi részünk.  „Hiába korán fölkelnetek, későn feküdnötök, fáradsággal szerzett kenyeret ennetek! Annak, akit Ő szeret, álmában ad eleget." (Zsoltárok 127:2) És valóban, ha legalább 8 órát alszunk nyugodtan, az esélyeinket 3 és 5 közé eső számmal szorozva növelhetjük a vírusokkal szemben, mint azok, akiknél az alvás minősége megromlott, vagy 7 és annál kevesebb óráig tart. (16)

 

Kunkli Balázs biomérnök, életmód-tanácsadó

Debrecen

 

Hivatkozások:

1. https://medium.com/precision-medicine/how-big-is-the-human-genome-e90caa3409b0

2. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5025014/

3. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3124652/

4. https://www.cambridge.org/core/journals/british-journal-of-nutrition/article/consumption-of-gold-kiwifruit-reduces-severity-and-duration-of-selected-upper-respiratory-tract-infection-symptoms-and-increases-plasma-vitamin-c-concentration-in-healthy-older-adults/21FADFCDA9B1CE84BF9FE2476B1A2AC4

5. https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0955286398000023

6. https://www.fda.gov.tw/upload/189/Content/2014012817144225758.pdf

7. https://onlinelibrary.wiley.com/doi/abs/10.1111/j.1365-2222.2005.02162.x

8. https://www.hsph.harvard.edu/nutritionsource/what-should-you-eat/vitamins/vitamin-d/

9. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3684798/

10. https://www.clinicalkey.com/#!/browse/book/3-s2.0-C20150059214

11. https://www.clinicalkey.com/#!/browse/book/3-s2.0-C20150059226

12. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK56070/

13. https://www.hindawi.com/journals/jir/2015/401630/

14. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4377061/

15. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2995283/

16. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2629403/