Az időskorú napfények

Isten drága gyermekei, Szerző: Keresztesi Lászlóné Magdi - 2021. Június 28. 1632

„Az igaz virágzik, mint a pálmafa, növekedik, mint a cédrus a Libanonon.

Plánták ők az Úrnak házában; a mi Istenünknek tornácaiban virágzanak.

Még a vén korban is gyümölcsöznek, kövérek és zöldellők lesznek;

hogy hirdessék, hogy igazságos az Úr, az én kősziklám, és hogy nincsen hamisság benne.”

(Zsoltárok 92:13–16)

Hálát adhatunk mindannyian Istenünknek, hogy a gyülekezetekben vannak még idős, oszlopos testvérek, akik szombatról szombatra beragyogják azt a helyet, ahol Isten és az angyalai is ott vannak.

Igaz, hogy a kor kiül az idős zászlóvivők mosolygós és kedves arcára, és ezért nem kérdezzük a korukat, mert lehet, hogy ezzel érzékeny pontra tapintunk. Bánjunk ezért nagyon gyöngéden a még néhány élő, idős zarándokkal.

Miközben erejük meglankad és meggyengül, szavaik még mindig értékesek maradnak számunkra.

Szeretném bemutatni nektek, testvéreim, Váradi Miklós bácsit és kedves feleségét, Krisztinát, akik nagyon értékesek a gyülekezeteink számára. Ők a geszti és a mezőgyáni gyülekezetünk állandó résztvevői. Hadd emeljem ki azt is, hogy ők hétköznaponként is közreműködnek az életünkben, akik érzékeny és nemes lelkű, keresztény gyermekei Istenünknek.

A Váradi házaspár hosszú évek óta a hitben jár, és képes volt kiállni a próbákat és nehéz helyzeteket. Mindenre volt erejük, mert hitték, hogy az Úr szent Igéje által erősödhetnek meg minden egyes napon. Az Istenben való bizalom és a hitük volt az erejük és reménységük.

Isten művének szüksége van az idős kezekre, a sok éves tapasztalattal rendelkező munkásokra, akik sokak fanatizmus felé hajlását végignézték már, amint hamis tanításokat melengettek magukban, és mindent elkövettek annak a sötétségben ragyogó világosságnak az elutasítása érdekében, mely rávilágított az ítélőképességet összekuszáló babonákra. Az ilyenek igyekeztek hatástalanítani az igazságnak azt az üzenetét, melyet tisztán kell hirdetni az utolsó napokban Isten maradék népe számára.

Hálás vagyok azért, hogy Váradi Miklós testvérünk még mindig tudja használni képességeit Isten művében! Nagyon szeretném, ha az ilyen idős zászlóvivők, akik haja a Mester szolgálatata során deresedett meg, továbbra is határozott bizonyságtételt hordoznának, hogy a hitben fiatalabbak megérthessék: az Úrtól a múltban kapott üzenetek milyen nagy jelentőséggel bírnak a földi történelemnek ebben a szakaszában!

Áldja meg az Úr és tartsa meg őket reménységben és bátorságban még nagyon sokáig, hogy tanulhassunk tőlük. Bánjunk velük úgy, mintha apáink és anyáink lennének, mert ők hordozták a kezdeti terheket! Ők tudják, hogy „hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni; mert aki Isten elé járul, hinnie kell, hogy Ő létezik, és megjutalmazza azokat, akik Őt keresik” (Zsidók 11:6).

Testvéri szeretettel
a geszti és a mezőgyáni gyülekezet nevében:
Keresztesi Lászlóné Magdi

×