2020. május 23 az a szombat volt, amin Szabó László vezetésével közösen gondolkodhattunk helyi gyülekezeteink „továbblépéséről”, közösségeink építésének alapvető szükségleteiről.
A „Ne temesd, építsd!” címmel összefogott missziós alapmódszereket Szabó László úgy bontotta három alkalomra, hogy ezen a napon folyamatosan mozgásban tartotta az élő közvetítésbe bekapcsolódottak gondolatait.
A délelőtti két alkalom (1. Isten látni tanít, 2. Isten vezetni tanít) visszanézhető: https://www.facebook.com/hegyesgeza/videos/3289665597710385
A délutáni (3.) alkalom (Isten aratni tanít) újra meghallgatható: https://www.facebook.com/hegyesgeza/videos/3290013834342228
1. Isten látni tanít
A prédikátor a világszerte elöregedő-kihaló gyülekezeti közösségek rendkívül tömör helyzetjelentése után a felvetődő miértekre kereste a választ bibliai párhuzamok alapján (pl. Zak 8:20–21).
A gondolatébresztő bevezető után az Afrikában végzett szolgálati tapasztalatainak vetített képes beszámolójával mutatta be a „Mit és hogyan kell/ene látni Isten szerint?” kérdésre adott válaszokat.
Az atyafi a sűrűn lakott európai városok, kiépült falvak közül az ottani lelkész munkatársával járta a számára teljesen idegen, szokatlan, kietlen, néptelen pusztaságot. Az afrikai lelkipásztor végtelenül egyszerűen kezdett hozzá egy ma már mintegy 700 maszáj ember életére hatással lévő „oktatási rendszerhez”, ahol iskolaépületekben nem csupán írni-olvasni-számolni tanulhatnak a gyermekek, hanem az eltelt évek alatt Isten dolgai iránt mélyen érdeklődő közösséggé is váltak.
A tanzániai térségben, Longidóban személyesen látott-hallott- átélt változásokat Szabó László azóta is nyomon követi, tartva a kapcsolatot az afrikai testvérekkel, látogatva a megépült iskolákat, közösségeket.
Az elmondottak, bemutatottak alapján megfogalmazhatjuk: úgy kell néznünk a jelent, hogy lássuk a jövőt! Mégpedig úgy lássuk a jövőt, hogy ne kössenek gúzsba a múlt berögzült megszokásai, ne legyintsünk kritikával a jelen hibáira, hiányosságaira továbbra is tétlenül ülve, hanem ismerjük fel Isten tervét velünk a közösség ügyében! Lássuk meg, mi Isten célja a saját életünkben. Ehhez le kell tennünk a saját életünk aggódásait és az Úrral kerekedni felül a beletörődésen, a fáradtságon, a fásultságon.
Isten látja, ami bennünk van, Ő tudja, mire vagyunk, mire lehetünk képesek! Ezért arra akar megtanítani, hogy a lehetőségeket, a tennivalókat lássuk meg, mégpedig hittel teljes optimizmussal. S hogy ne (csak) mi várjunk mástól, hanem lépjünk mi magunk is a tettek mezejére, és együtt tegyünk a közösségünkért!
Szabó László rávilágított arra is: mi vonzhat be embereket hozzánk, és miként változhat meg mások élete annak hatására, amit mi tudunk nekik kínálni. Pergő kérdéseinek sorozatára az írott Ige vezetésével adott gyors, érthető és továbbgondolásra érdemes válaszokat.
2. Isten vezetni tanít
Ezen az alkalmon az igehirdető (aki többek között az ATF Gyakorlati Teológiai Tanszékén vezetéskurzust is tart) könnyen követhető összehasonlítással mutatta be, milyen a Biblia szerinti vezetés, és milyen a világi értelemben vett vezetői tevékenység (ami ma inkább menedzseri feladatokat jelent).
Nem csupán színes módon sorolt fel mindenki által ismert vezetőket és módszereiket, hanem röviden bemutatta a honnan hová témakörét is. Betekintést adott például feltalálók elképzeléseibe, álmaiba, és megmutatta az ötletek megvalósításán keresztül azok világszéles társadalmi hatását is.
A hallgatóság figyelmét teljesen lekötötte Isten azonnal átlátható egyszerűsége és tökéletes hatékonysága, mikor a szószóló Lukács 3 alapján a jelenkorra is vonatkoztatható gondolatokat fogalmazott meg.
Az előző alkalmon megismert afrikai példa éles kontrasztját rávetítette a tipikus európai stílusra, gondolkodásmódra. Majd Nehémiás életének tevékenységi állomásaival mutatta be, hogyan lehet, miként érdemes és kell/ene lépéseket tenni helyi gyülekezetünk építése kapcsán.
Ahogy az már lenni szokott: ugyanazon prédikációt hallgatva a jelenlévők mindegyike az őt akkor éppen megszólító gondolatokra fókuszál, itt ki-ki szembesülhetett saját magával, eddigi hozzáállásával is.
Nehémiás tetteinek nyomvonalát követve (a döntés motivációjától a megvalósításon át a következményig) láthatóvá vált: csakis a hozzáállásunk, a gondolkodásmódunk lehet a kiindulópontja a fejlődő változásnak.
Ehhez alapvetően félre kell tenni a sérelmeket, panaszkodást, kritizálást, és helyükbe a lehetőségeket kell megragadni.
Ahogy a koronavírus általi veszélyhelyzet az esély lehetőségét megmutatta (s milyen bőséges az online kínálat!) – köszönhetően azoknak, akik ezt felismerve azonnal sáfárkodtak saját képességeikkel, munkaerejükkel és eszközeikkel.
Megláttuk tehát, hogy apró lépések is lavinát indíthatnak el társadalmi értelemben: bármilyen pozitív példa vezető erejű és nagy hatással lehet emberekre, tömegekre is.
Jó „vezetővé” válni az tud, aki az Úr útmutatásai alapján először közvetlen életterében, saját hétköznapjaival mutatja be Isten szeretetét. Saját személyünk a szavaink és tetteink alapján láttatja meg családtagjainknak, szomszédunknak, gyülekezeti közösségünknek a hozzáállásunkat, a nyitottságunkat.
Ha nem saját nyűgeinknél ragadunk le (másokkal is azokról beszélve), ha nem csak elméleti ötleteket gyártunk (esetleg eleve lemondó keserűséggel), hanem őszintén érdeklődőek vagyunk a másik ember iránt, akkor először kérdeznünk kell tőle, róla. Hogy érezze: ő a fontos nekünk! Akire a fentiek alapján személyes beszélgetésben szánunk időt, akit szívünkből fakadó kérdés feltevésével kívánunk megismerni, akit türelemmel, figyelmes empátiával meghallgatunk, és neki visszajelzést is adunk, arra olyan hatással leszünk, amely (idővel) őt is átformál(hat)ja.
A jó vezető Isten felé fordulva először információt gyűjt, hogy megismerje a másik embert. A jó vezető nem kapkod, nem siettet, hanem türelemmel kivár. A várakozás ideje azonban nem passzív, hanem hitben, isteni útmutatókban megerősödő felkészülés, az Úr jelenlétében való tervezés: célkitűzés, időtartam meghatározása, szükségletek pontosítása.
Az alkalom zárásaként a halló fül és a nyitott szív elvihette magával az útravalót Nehémiás példájából is, hogy lehetőségeink felismerése után hittel teli optimizmussal, bátran tegyük meg az első lépést.
3. Isten aratni tanít
A délután témájaként először említett Máté 9:37–38 Ige nyomán a képernyő előtt ülőkben megfogalmazódott kérdést Szabó László ki is mondta: Hol van az a sok aratnivaló? Végigjártuk az aratáshoz vezető út hosszú folyamatát: a mezőgazdaság és saját hitéletünk termővé válása gondolatkörében is.
Az előadó János 4:1–42 alapján szólva elmondta, amit Jézus pontosan bemutat Jákób kútjánál a szamáriai asszonnyal. Láthattuk az Írás betűi mögött azt a lelkületet, amely a Jézus-hitben járónál nem kophat meg. Mert mit tett Jézus ebben a történetben?
Meglátta a lehetőséget, és az isteni lelkület szerint élt vele:
– egy szociálisan hátrányos helyzetű, megvetett és kiközösített, bűnös embernek adott osztatlan figyelmet (nem volt személyválogató),
– megértéssel felé fordulva, tapintatosan kisegítette az asszony hiányosságait (nem kritizált),
– méltányolta a helytelen élet beismerését (megerősítetve az őszinteség fontosságában),
– és türelemmel várt az asszony visszatérésére.
Az igehirdető összegezte, mire is tanít itt Jézus bennünket:
– időt és figyelmet szentelni másokra válogatás és lebecsülés, megítélés nélkül,
– empátiával közelítve érdeklődni,
– érthetően fogalmazni, mai példázattal gondolkodtatni el – ráhagyva a lényeg felfedezését,
– szelíden elfogadni és nem ragaszkodni a szokásokhoz,
– elismerni, amiben helyesen gondolkodik, megerősíteni a jó döntésben,
– önmagunkat adni úgy, hogy biztonságban érezze magát ezzel a lelki élménnyel,
– türelemmel kivárni az ő lépéseit.
Mindez pedig a János 4:34–36 szerint a nekünk szóló útmutató ma: Jézus ezt mondta nekik: „Az én eledelem az, hogy teljesítsem annak akaratát, aki elküldött engem, és bevégezzem az Ő munkáját. Vajon nem ti magatok mondjátok-e, hogy még négy hónap, és jön az aratás? Íme, mondom nektek: emeljétek fel a szemeteket, és lássátok meg, hogy a mezők már fehérek az aratásra. Az arató jutalmat kap, és begyűjti a termést az örök életre, hogy együtt örüljön a vető és az arató.”
Az áldásos nap alkalmain osztatlan figyelemmel jelen lévő hallgatóban kikristályosodott a három isteni tanítás: hogyan és mit lásson, miként legyen vezető hatással másokra, hogy az aratáskor örvendezhessen a begyűjtött terméssel együtt a vető és arató.
Hála az Úrnak azért, amiért választott tanítványai lehetünk!
Köszönjük az aratás Urának, hogy megadja a teljes hittel kért, helyes látást!
Köszönjük az elhívást a munkába, és kérjük hozzá a Szentlélek vezetési tanácsait!
Köszönjük, hogy az aratás Ura végzi el velünk az Ő Lelkének erejével a termés begyűjtését, hogy az örök életben együtt lehessünk mindannyian. Ámen!
Mezei Ibolya
Debrecen, „A” gyülekezet
2021. Június 28.
A Tiszavidéki Egyházterület egy újabb mérföldkőhöz érkezett 2021. június 20-án, amikor a gyülekezetek küldöttei megválasztották az egyházterület vezetőtestületét a következő négy évre.
2021. Június 28.
Május 8-án a gyulai gyülekezet megnyitotta kapuját mindazok előtt, akik már régóta vártak erre a napra.