Let’s go! Akkor hát induljunk!

Let’s go! Akkor hát induljunk!

Egészségünkre!, Szerző: Lukács Klára - Május 18. 106

2019 decemberében hoztam létre egy gyalogló csoportot nálunk, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hernádkakban. Mivel télen kevesebb a mozgás, gondoltam, jót teszek vele. Eddig 8 fővel aktív a csapat, ki-ki, amikor tud időt szakítani a délutáni teendői között, akkor csatlakozik hozzánk.

A kijárási korlátozást mi is betartottuk 1 hónapig, aztán mint a kalitkából szabadult madár kirepültünk! Elárulom, fantasztikus érzés volt újra látni azt a sok szép dolgot, ami a természetben van! Fölmentünk a szokott útvonalon (ami oda-vissza 5,2 km). Örültünk, hogy ezt újra megtehetjük! Hálát adtunk érte Istennek.

Voltak már eső előli futások, szemerkélésben friss levegőt beszippantó, természeti jelenségekben gyönyörködő, tiszta időben az Alacsony-Tátra havas csúcsát megcsodáló pillanatok.

Néhányan minden nap megyünk. Eddig 418 km-t tettünk meg 102 óra alatt napi 1 óra 20 perces gyaloglással.

A gyaloglás élettani hatása pedig felbecsülhetetlen! Engem korábban Raynaud-szindrómával diagnosztizáltak (esetemben ez a lábujjak hideg allergiáját jelenti), ami nagyon megkeserítette még a nyári mindennapjaimat is. De mióta gyalogolok, este is forróak az ujjaim! Energikusabb vagyok. Ha indulni kell bárhová, úgy érzem, repülni is tudnék! A járástávolságom nagyon sokat nőtt! Nem akartam elfogadni, hogy életkorral jár, ha már nem tudok nagyobb távot megtenni. 

Hálás vagyok a jó Istennek, hogy erre a tevékenységre késztetett! És mire jó még a gyaloglás? Arról majd egy másik alkalommal írok!

 

Lukács Klára
Hernádkak (Miskolc, „B” gyülekezet)

 


 
2020_05/2

Keresés a cikkek között

További új cikkek

Isten drága gyermekei
Új

Barta Sándorné szülinapja

Egy órája

A kamuti művelődési házban általában evangelizációs előadásokat szoktunk tartani. De nem így volt ez június 21-én. Ezen a napon azért gyűltünk össze az intézmény nagytermében, hogy együtt adjunk hálát Istennek azért, hogy Barta Sándorné Jolánka néni már 90 éve közöttünk van.

„Ez az az út, ezen járjatok.“
Új

Senkit ne hagyjunk magára!

Ma, 13:28

„Mindenre van erőm Krisztusban, aki engem megerősít” – ezzel az alapigével foglalkoztunk a debreceni tanévnyitó istentiszteleten. Bátorítást, erőt vigasztalást meríthettünk a gondolatból, hogy Isten mindig, minden pillanatban készen áll arra, hogy velünk legyen, hogy átsegítsen a kihívásokon...