Démonok gyötörték – a jó Isten megszabadította

Démonok gyötörték – a jó Isten megszabadította

Missziós történet

Kitekintő, Szerző: Andrew McChesney Fordította: Czinkota Orsolya - 2018. Július 16. 42

Nakamura egy nagyon boldogtalan nagymama volt a japán Tsushima szigetén. Az idős hölgynek megfájdult a feje, és olyan furcsa dolog történt vele, mert hirtelen egy hangot hallott, amint a fülébe súgja: Pszt, pssszt, pszt! De amint körülnézett, hogy ki szól hozzá, senki sem volt ott. Máskor idegeneket látott járkálni a házában, de mikor ezt elmesélte a férjének is, ő már egy embert se fedezett fel az otthonukban.

Nakamura ekkor jövendőmondóhoz fordult segítségért, aki állítása szerint megmondja a jövőt, és meggyógyítja a betegeket. Viszont csak Isten ismeri a jövőnket, és ő képes valódi gyógyulást hozni. A hölgy rengeteg pénzt hagyott a jósnőnél, remélve, hogy kigyógyítja őt a fejfájásából, és megállítja a láthatatlan, suttogó férfit. De a jövendőmondó képtelen volt segíteni rajta.

Egyszer csak Nakamura a szomszédaitól értesült arról, hogy egy Istent imádó férfi jött a szigetre. Kíváncsi lett, hogy vajon ő segíthetne-e neki. Ezért bekopogott Kimi ajtaján, aki hetednapi adventista misszionárius volt, és csak nemrég költözött ide a feleségével. Ők egyedüli adventistaként éltek az egész szigeten.

A férfi behívta az idős hölgyet, és meghallgatta, amint elsorolta neki a gondjait. Elpanaszolta, hogy már hosszú ideje zaklatják őt gonosz szellemek. Aztán beszélt a jövendőmondóról, és hogy ő se tudta megszabadítani az ártó lelkektől. Már nem tudta, mit tehetne, ezért fordult segítségért Kimihez.

Nakamura szombat reggel zörgetett be a misszionárius ajtaján. Egyedül ők éltek adventistaként a szigeten, ezért még adventista gyülekezet sem volt ott. Így Kimi épp istentiszteletet tartott a feleségével és két amerikai vendégbarátjukkal az otthonukban. Ők négyen ekkor körben letérdeltek a hölgy köré:

– Drága Istenünk, kérlek, szabadítsd meg ezt a kedves nagymamát a gonosz démonoktól, akik már annyi gondot okoztak nekik! – imádkozott az egyikük. – Kérlek, Jézus nevében segíts neki! Ámen!

Mikor az ima befejeződött, Nakamura meglepetten sikított fel:

– Eltűnt! Olyan volt, mintha valami kiment volna a fejemből! Megszabadultam!

A hölgy a következő szombaton visszament a misszionáriusok otthonába, és együtt olvasta velük a Bibliát. Megtanulta, hogy ha a szellemek zaklatják, csak Jézus Krisztus nevében kell imádkoznia. A misszionárius ezt tanácsolta neki:

– Ilyenkor nyugodtan mondjad ezt: Jézus Krisztus nevében megparancsolom nektek, hogy hagyjatok békén engem!

Soha többet nem tértek vissza a Nakamurát gyötrő gonosz lelkek.

Pár hónappal később az idős hölgy átadta a szívét Istennek, és megkeresztelkedett. Így ő az első megkeresztelt adventista hívő a szigeten.

A misszionárius, Kimi is nagyon boldog volt, mikor a nagymamát bemerítették:

– Ezért kellett ide költöznünk a feleségemmel! Azért jöttünk, hogy felkészítsük a lakosokat a Jézussal való együttélésre majd a mennyben.

Mi is mind másoknak segítünk, hogy felkészüljenek a mennyei életükre Krisztussal, mikor missziós célra adakozunk. Ezzel az összeggel segítjük a misszionáriusokat, hogy közvetítsék Istent mindenütt a világon az embereknek. Köszönjük, hogy missziós célra is adakoztok!


 

Forrás: Andrew McChesney, adventistmission.org

Fordította: Czinkota Orsolya

 

Képek:

1. Egy lelkész megkereszteli Nakamurát, miután elfogadta Istent.

2. A 39 éves úttörő misszionárius, Kurihara Kimiyoshi a feleségével és két kislányukkal

3. A történek helyszíne: Tsushima.

4. Tsushima szigetének panorámája, ahol Kimi él és dolgozik mint misszionárius tanító.

5. Kimi egyik osztályának ünneplő kis tanulói.

6. Kimi angolra és környezetismeretre tanítja a gyerekeket a távoli Tsushima szigetén.

 


 
#2018_07/1

Keresés a cikkek között

További új cikkek

Ötletek a misszióra
Új

Nagy az öröm, mikor együtt örülünk Isten tetteinek!

Június 03.

A tiszaburai romamisszió a szolnoki gyülekezet missziója. Tiszabura 65 km-re van Szolnoktól, azonban a távolság ellenére a szolnoki lelkészek és testvérek áldozatos szívvel dolgoznak már 6–8 éve az ott élő roma családokért. Ez hosszú idő, és Isten úgy látta jónak, hogy segítséget küldjön számukra.

„Gyertek, gyűljünk össze!“
Új

Ördögöt űztünk egész nap…

Június 03.

…de szeretnénk majd máskor is ilyen szombatokat! Talán évente egyszer jó lenne hasonlót szervezni, nem kéne várni vele újabb 100 évet. A 200. évfordulót már az Új Jeruzsálemben tartjuk, onnan már nem kell űzni senkit…